Fatuhada, 26 Janeiru
2018
IBUN-KULIT
Hosi:
*)Ida Fitri
IBUN-KULIT
ne’e
nakonu, no bokon bebeik. Ibun-kulit ne’e mosu tebes duni iha ha’u-nia
toba-kalan, halo ha’u-nia kalan sira la hakmatek. Sein hanoin naruk, ha’u bá
tan na’in ba ibun-kulit ne’e nian no hatete, “Ha’u bele empresta ó-nia
ibun-kulit ka?”
Sein
hein resposta Andana nian, ha’u hasai cutter
ne’ebé ha’u prepara tiha ona antes, ha’u ko’a-sai ibun-kulit furak ne’e.
Hafoin tiha, ha’u hatama ibun-kulit ne’e ba iha ha’u-nia moxila laran.
No
nia na’in labele hatete tan buat ida, exeptu ko’alia- mangame ne’ebé ha’u la
komprende ninia sentidu. Bainhira ha’u ko’a ibun-kulit ne’e ohin, iha na’an
entre inus no ibun, ne’ebé mós ko’a-sai lakon. No nia labele atu ko’alia tan
ona. Ha’u la interese.
Ibun-kulit
mahar ho forma furak ne’ebé provoka tiha ona ha’u ne’e, oras ne’e, sai tiha ona
na’in ba ha’u. Ha’u-nia liman baku fila-fila pasta ne’ebé ha’u hi’it. Ha’u mós
hakat-fila daudaun. Husik hela Andana ho nia hananu, ne’ebé ema la komprende.
Bainhira
to’o iha uma, ha’u bá lalais kuartu. Ha’u rai pasta iha toba-fatin, ha’u loke
ninia fiskeleira ho neneik. Ha’u lakohi ibun-kulit ne’e aat, tanba de’it
ha’u-nia sala. Ha’u hasai ibun-kulit ne’e ho kuidadu. Ha’u hateke oituan ba
ibun-kulit ne’e. Na’an restu iha ibun-kulit leten ne’ebé la ho propózitu
ko’a-sai hotu ne’e, estraga tiha estétika buat-sasan ne’e nian rasik. Ha’u foti
fali cutter ida ohin ne’e, ko’a, no
soe tiha na’an restu ne’e.
Loos
ona! Ibun-kulit ne’e, haree ba, sensuál loos. Ibun-kulit ne’e ha’u tau kola,
hafoin tiha, ha’u taka iha kuartu leten. Ha’u hakarak, bainhira ha’u loke matan
mai, ibun-kulit furak ne’e simu-hasoru ha’u. Ha’u hamanasa mihis, haree produtu
artístiku loron ohin nian. Hafoin tiha, ha’u hakat bá hariis-fatin, hamoos raan
ne’ebé sei belit iha tudik.
Hafoin
tiha hariis, ha’u toba-haklenan iha toba-fatin leten. Ibun-kulit ne’ebé taka
iha kuartu leten ne’e, haree ba hanesan, bolu no bolu parte seluk hosi ha’u-nia
an atu book nia. Bainhira sa’u ibun-kulit ho kalma ho ha’u-nia liman, nune’e
tiha ha’u xupa mohu ibun-kulit ne’e ho ha’u-nia ibun-kulit. Imajinasaun ne’e
fanun tigre ne’ebé toba-dukur iha ha’u-nia an. Tigre ne’e nia lian doko-rai no
doko-rai, halo ha’u susar atu tahan tigre ne’e. Kosar suli-tun hosi ha’u-nia
isin ne’ebé forte. Ha’u kole no hakarak atu deskansa. Ha’u taka matan, maibé
tigre ne’e doko-rai no doko-rai. Ha’u labele duni atu tahan tigre ne’e.
Ha’u
foti roupa ne’ebé ohin ha’u soe-arbiru. Ha’u la’o sai hosi uma. Ibun-kulit
de’it la to’o. Ha’u tenke lori-fila parte seluk hosi isin-lolon feto-raan oan
ne’e nian. Ninia hirus-matan ne’e konserteza mamar no kauk-kauk.
Ha’u
hapara taksi ida-ne’ebé sei lori ha’u bá tan Andana.
***
Hafoin
tiha selu osan balu hanesan hatudu iha argo, ha’u hakat bá tan fatin bai-bain.
Fatin fuik ne’ebé la’o-liu hosi Andana bainhira nia fila hosi lisaun pianu.
Ha’u subar-an iha ai-hun mahoni boot nia kotuk, ne’ebé parese iha tinan atus ba
atus tiha ona. No loos kedas duni, la kaleur hein, feto-raan oan ne’e la’o-liu,
taka mós nia ibun ne’ebé laiha ona ibun-kulit. Ninia ibun-kulit muda tiha ona
ba ha’u-nia kuartu leten.
Ha’u
hakbesik. Feto raan oan ne’e, haree ba, tauk-tauk hela. Ninia ibun fó-sai hikas
filafali lian ne’ebé la moos. Iha movimentu dala ida oan de’it, ha’u taka ninia
ibun, no dada nia isin-lolon, lori bá armazen mamuk ida, ne’ebé situa, la dook
hosi fatin ne’e.
Bainhira
to’o iha armazen ne’e, ha’u kesi feto raan oan ho veo no ninia faru-jilbab
ne’ebé ha’u rasta-naklees ne’e nia liman no ibun. Ha’u xave tiha odomatan
armazen hosi laran. Seguru ona. Ha’u hela de’it ona atu book ba ninia
hirus-matan. Hirus-matan nurak ne’ebé atrai gostu. Ha’u kore ninia faru nia
botaun. Nia koko atu hatan-hasoru. Maibé, feto oan ho farda azul ne’e nia forsa
iha ne’ebé?
Ha’u-nia
forsa konserteza liu nia. Ha’u foti cutter
ne’ebé ha’u prepara iha moxila laran. Ha’u hahú ko’a ninia hirus-matan
karuk. Ha’u hatama ba moxila laran. Hafoin tiha, ha’u hahú ko’a ninia
hirus-matan kuana, no ha’u hatama mós ba moxila laran.
Ha’u
haree nia tanis dada-iis. Maibé, tigre iha ha’u-nia an sei doko-rai. Ha’u
labele kedas atu para loos. Hakarak atu lori-fila ninia parte isin-lolon nian
ida tan. Parte ne’ebé bele halo ha’u-nia tigre para atu doko-rai. Ha’u book-an
bá tan iha parte okos isin-lolon feto raan oan ne’e nian.
Iha
liur, rona ba, iha lian barullu. Odomatan armazen obrigadu loke ho forsa.
“Para!
Foti liman!”
***
Jornál
nasionál sira fó-sai headlines ho títulu
ne’ebé kuaze hanesan, au mesmu tempu. “Aktór ba Relasaun Seksu Desgradável iha
Sidade X Prende Moris Tiha Ona.”
FINÁL
*)
Ida Fitri nu’udar eskritora ida hosi
Provinsia Aceh, Indonézia. Iha fulan-Marsu tinan 2015, ba dala uluk, Ida Fitri
nia istória badak bele publika iha jornál Serambi Indonesia, hafoin tiha Suara
Merdeka, Radar Malang, Republika, Kedaulatan Rakyat, Tempo, Pikiran Rakyat no
mídia sira seluk.
**)
Istória badak ne’e tradús hosi Abé Barreto Soares, no foti hosi Ida Fitri nia
kolesaun istória-badak ho títulu “Air
Mata Shakespeare”.
