SALA
KONFISAUN*)
Hosi: Sandra Palupi
Laiha ema ida mak hatene
katak, avó-feto ferik ne’e hala’o tiha ona sabotajen. Nia okupa emisora estasaun
rádiu tuan ida. Udan tau boot, sala hotu-hotu kuaze mamuk. Nunka iha
preparasaun atu iha seguransa hodi hasoru buat ruma ne’ebé runguranga ka iha
emerjénsia iha fatin ida-ne’e. Maibé, ho pasu neneik, nia konsege tama subar,
no tranka nia an iha sala emisora nian.
“Ne’e nu’udar sala konfisaun
mai ha’u. Tinan sanulu ona mak ha’u la konfesa. Ha’u mak Anna, ema ida-ne’ebé
hakarak filafali ba Maromak. Ha’u mai iha kalan Natál, oh. Ha’u iha saudades.”
Avo
Anna. La hatene, nia mai hosi rai ne’ebé. Ninia moris ne’e la hakmatek iha
fatin, ohin nia mai, aban nia lakon. Foufoun nia tuur-tuur hela iha eskritóriu
estasaun rádiu ne’e nia oin, hodi dada atensaun ema nian. Fora hosi ema nia
predisaun, nia iha kapasidade lee poezia. Nia ne’e keta poetiza ida karik? Poeta barak mak atua ho maneira estrañu, loos
ka lae?
Ninia leitura poezia ne’e
furak loos bainhira foin ba dala uluk nia hetan konvite bá iha programa umanitária
nian ida. Avo Anna sai belun ba funsionáriu sira hotu ne’ebé serbisu iha
Estasaun Rádiu ne’e. Ninia auzénsia halo falta. Tanba ne’e, dezde ne’e ema
husik Avo Anna bibi-ain bá mai iha eskritóriu estasaun rádiu tuan ne’e nia oin,
nu’udar estasaun favoritu iha sidade ne’e.
“Ha’u-nia laen nu’udar tihadór
ema nian. Nia tenke hako’ak ema hotu, maibé akañadu bainhira nia hako’ak nia fen.
Depois tiha kazamentu, derrepente nia la’ós ona pertense ba ha’u. Nia pertense
ba ema hotu. Halo di’ak ba ema hotu, sein iha esepsaun. Nia knaar mak tulun
Jesus hodi buka hetan bibi sira-ne’ebé lakon.”
La hanesan ema uma-laek sira
jeralmente, ninia aparénsia ne’e la’o tuir moda oituan maske talves nia hatais
de’it roupa tuan. Ninia fuuk mean ne’e furak, ho maneira ko’a ne’ebé
asimétriku. Nia ezentríku tebes. Tatuajen balu iha nia liman no kakorok halo
labarik foin-sa’e barak mak hamnasa. Iha tatuajen ida mak furak; tatuajen ho
dezeñu tersu nia musan ho krús nia rohan tabele iha nia ain. Furak.
“Rai no Lalehan, nu’udar oan
feto na’in rua ne’ebé Maromak fó mai ami. Ha’u hadomi tebes sira, maibé ha’u
nu’udar feto ida-ne’ebé moris hosi inan nia maldisaun. Ha’u hadomi tebes sira
no hakribi tebes ha’u-nia inan. Ha’u sempre halo sala atu hadomi. Tanba tauk,
ha’u hakilar. Tanba hadomi, ha’u impede hodi baku. Tanba hadook sira hosi
perigu, ha’u kria tauk. Ha’u hanoin ha’u mak nu’udar inan ida-ne’ebé monu ba ki’ak.
Mukit iha domin, maibé tenke sempre fó riku-soi ba labarik feto ki’ikoan rua nu’udar oferta
Maromak nian.”
Ninia prezensa halo ema husu
no husu, maibé laiha identidade ida mós mosu sai hosi nia istória sira-ne’e.
Laiha ema ida mak konsege hetan ninia hela fatin. Maibé, duké hanoin kona-ba
buat sira-ne’e hotu, ema sira gosta liu mak halibur malu, bainhira Avó
ezentríku ne’e mai.
“Sai inan ida nu’udar buat
ida-ne’ebé halo preokupasaun ba ha’u.
Inan hirus-teen, labarik sira tama iha periodu temper tantrum, no ha’u tama iha periodu ho kategoria short tempered. Hirus lalais. Iha
tendénsia atu nonok mak barak, maibé nonok la’ós nu’udar sinónimu ba fuan
ne’ebé hakmatek, loos ka lae? Ha’u nonok tanba ha’u tauk. Sin. Ha’u tauk ho
ha’u-nia an rasik. Tanba bainhira hirus, ha’u hirus tebes, no hirus ida mak la
halimar. Ha’u-nia hirus ne’e sa’e, la kontroladu, depois sei lori laran-susar
ba ha’u-nia oan sira-nia fuan-laran.”
“Ha’u tauk, ha’u tauk
tebetebes bainhira ha’u iha konxiénsia filafali. Seraké hirus ne’e sei hamutuk
ho sira iha sira-nia moris tomak? Seraké sira sei perdua no simu filafali ha’u
hanesan uluk? Seraké kanek fuan-laran ne’e sei iha abut-metin iha sira-nia
isin-lolon? Ah,..pergunta sira mosu naban-naban ne’e halo ha’u lakon esperansa.
Ha’u para atu hakilar ho lalais hanesan antes. Ha’u até baku no baku ha’u-nia
isin, ulun, to’o baruk. Maibé, bainhira ha’u iha konxiénsia katak ha’u-nia oan
sira haree namanas hela ha’u halo buat ne’e, ha’u lakon liután esperansa.
Arrependimentu tuirmai halo moras tebes ha’u-nia an. Ha’u iha limitasaun no
laiha kbiit. Oh,….tebes duni, ha’u mak inan ida-ne’ebé laran aat loos.”
Señor Wiyana, lokutór rádiu
iha kalan ne’e, foufoun sente enganadu. Maibé, la hatene tansá, ninia domin ba
Avó Anna, ne’ebé ikus-ikus ne’e fó inspirasaun loos ba nia moris, halo nia
hakmatek. Maibé, programa ne’ebé antes ne’e halo ema sai baruk, komesa ona iha
fali audiénsia barak bainhira Avó Anna sai bainaka espesiál.
“Ha’u-nia moris mós sai mamuk.
Harohan agradesimentu laiha ona kbiit tan atu toka ha’u-nia fuan-laran. Ha’u
hanoin fali bainhira ki’ikoan ha’u iha tebes ánimu bá igreja molok bá eskola.
Ha’u halo buat saída de’it ne’ebé ha’u hakarak hodi halo Maromak haksolok. Até
ha’u laran susar bainhira’’, lia-fuan midar husi Avó Anna nia ibun fó intervalu,
“Jesus hatete, “Halo Ida-ne’e Hodi Hanoin
Ha’u.””
“Hahaha…..nia hatene ona oinsá mak halo ekipamentu sira
hotu ne’e funsiona.” Wiyata hafuhu ba sala emisora laran hodi doko nia ulun, “nune’e
mós, ohin kalan kan Kalan Natál. Hmmm,…”
Seraké iha buat ne’ebé furak
mosu iha Kalan Natál ida-ne’e?
“Realidade
kastigu ha’u. Laen nia okupadu servisu hanesan fali nakfilak nia an sai
Amu-Lulik ne’ebé tama-sala iha moris uma-kain nian. Espresaun domin sai buat
estrañu no fuik, haree ba hanesan fali nia mai hosi planeta kriadór domin nian,
maibé ninia kriadór rasik hetan difikuldade atu hala’o asaun domin. Ha’u-nia
laran sai maran loos. Depois…,”rona ba lian todan dada-iis ho maka’as, “iha
loron ne’ebé furak bainhira laen moras. Nu’udar ironia tebes ida. Nia hetan
hako’ak hosi ami. Nia kleur ona mak hela iha uma, to’o até ami la sente katak,
afinál nia moras ne’e sériu oituan no sai pior liután.”
“Dala ida tan,…” Avó Anna
tanis, “dala ida tan, nia la’o husik hela ha’u. Ba ida ne’e, nia bá para
sempre. Iha loos kalan Natál…”
“Ha’u sente iha sala barak,
tanba ha’u-nia laen ne’e laran di’ak tebes. Seraké nia mak la’ós serbisu embora
kontinua tau-matan ba ami? Sé mak hatete katak nia la interese ho ami? Nia, até,
iha planu ba sasan furak no boot ba ami. Yah, hanesan saída mak Maromak halo ba
nia oan.”
“Depoizde ne’e, kalan-kalan ha’u
suba-subar buka hakarak hasa’i ha’u-nia vida rasik. Sempre falla bainhira
labarik sira hakfodak troka malu hosi mehi. Sira husu ha’u atu akompaña sira.
No iha momentu hanesan ne’e mak ha’u-nia matan-been turu. Lakon-esperansa seluk
mós la’o tuir ha’u-nia fuan-laran. Ha’u mak sala-na’in ne’ebé la hetan
perdaun.”
“Depois ha’u desidi atu husik hela
buat hotu. Maromak no memória…””
Teki-tekis Avó Anna hananu múzika
ida,…Mary Did You Know?
“’Ne’e nu’udar sala konfisaun
mai ha’u. Ha’u mak Anna, ema ida-ne’ebé hakarak filafali bá Maromak. Mai iha
kalan Natál, oh. Ha’u iha saudades. Ha’u hala’o tiha ona moris hanesan ema
uma-laek sira, hanesan reparasaun ba sala sira hotu. Ha’u iha saudades atu mai
iha han no hemu fatin bibi nian, fatin atu hatoba kosok-oan Jesus. “
Nune’e, Poetiza ferik ne’e sente iha
nesesidade atu halo boikota ba estasaun rádiu ida. Nia hanesan fali iha hela sala
konfisaun ida, ne’ebé nia konta buat hotu mak sai nu’udar ninia laran-susar ho
todan.
Hanesan mós eskritora ba
istória ida-ne’e, ne’ebé hetan mídia imprensa hanesan ninia salaun konfisaun.
Sin, ne’e de’it. Ne’e halo kaman tebes.
***
Dili, 5-8 Janeiru 2015
*) Istória badak ho títulu
orijinál “RUANG PENGAKUAN DOSA” ne’e hakerek hosi Sandra Palupi, eskritora no poetiza ida hosi Indonézia. Tradusaun
hosi lian-Indonézia ba lian-Tetum hala’o hosi Abé Barreto Soares. Istória ida-ne’e
mós publika tiha ona, orijinalmente, iha revista Katólika Indonézia nian, Mingguan Hidup, ba edisaun fulan-Dezembru
tinan 2014.